Csarnok-Piac üzemeltetés

Forrás: Fortepan / Rubinstein Sándor (1980)

A piacok szerte a világban egyszerre adnak otthont a helyi kereskedelemnek, és teremtenek lehetőséget a közösségek tagjainak a találkozásra. Nem kivétel ez alól a Terézváros szívében található Hunyadi téri piac sem, amely a mai napig Budapest egyik méltán híres termelői piaca. A Hunyadi téren már az 1800-as évek elejétől működött piac, az akkori város szélén, melyet a pestiek heti rendszerességgel látogattak. Az idő múlásával felmerült az igény, hogy – a székesfőváros más piacaival egyetemben – fedett helyre kellene költöztetni az egyre népszerűbb, ezáltal egyre zsúfoltabb vásári forgatagot.

Így épült meg a termelői piac szomszédságában, 1897-ben Czigler Győző tervei alapján a Hunyadi téri Vásárcsarnok, egyike annak az öt vásárcsarnoknak, melyek a rohamosan növekvő világváros lakosainak igényeit voltak hivatottak kielégíteni a XIX – XX. század fordulóján.



A piac egészen a mai napig megőrizte alapvető karakterét, és mára az egyetlen belvárosi őstermelői piacként idézi meg számunkra ezt az immár két évszázados hangulatot. A csarnok az elmúlt években egy külső, homlokzati felújítást követően visszanyerte eredeti pompáját, az őstermelői soron pedig korszerű asztalok és ponyvák teszik a vásárlási élményt 21. századivá.

Az internet megjelenésével és a kereskedelem újabb formáinak elterjedésével sok minden megváltozott, de a helyi piacot, mint bevett intézményt ez nem érintette, a szombati nagypiacon továbbra is tömött asztalokkal várják a vevőket az őstermelők, kistermelők, hogy szezonális portékáik gazdát cseréljenek.

Napjainkban a helyi piac, akárcsak a régi időkben, egy olyan közösségi tér, amely összeköti a generációkat: az időseket, és a legfiatalabbakat, akiknek egészen új élmény a piacozás. Itt találkozhatnak rég nem látott barátok, távoli rokonok, a modernitásban egymástól jobban eltávolodott szomszédok és ismerősök . A piac több tehát, mint kereskedelmi létesítmény: a sokszor kiüresedett emberi kapcsolataink újjáélesztője, melyre a feje tetejére fordult, felgyorsult világunkban igazán szükségünk van. A frissen szedett gyümölcsök íze, a kiskertben termett zöldségek illata, az őszinte mosoly és a kedves szavak adják meg mindannyiunknak a helyi közösséghez való tartozás érzését, amitől otthonra lelünk a világban.

A 2000-es évek első évtizedében a fenntarthatóság jegyében életre kelő, a „farmtól az asztalig” koncepció és egy tudatosabban vásárló fiatal-középkorú réteg megjelenése segítette a helyi piacok életben tartását, sőt újabbak létrejöttét is.

Napjainkban Magyarország számos tájegységéről érkeznek árusok a piacra, hogy primőr áruval lássák el a főváros lakóit. A Hunyadi téri őstermelői piac főszezonban akár 80 árussal várja a kiváló magyar minőséget kedvelő vásárlóközönséget.